2009. október havi archívum

Szerkesztések és számítások

2009. október 31. szombat

matekGeometria órákon olyan feladatok megbeszélése és megoldása a legfejlesztőbb, amelyekben egy alakzatot több szempontból vizsgálhatnak meg a tanulók.  A megszerkesztett síkidom több tulajdonságának, adatainak és összefüggéseinek körbejárása az egységben-látást fejleszti.

Szerkesztési feladattal kezdeni egy geometria órát mindig motiváló, mert tevékenységet, eszközhasználatot jelent. Ha megszerkesztenek a tanulók egy 6cm és 8cm befogójú derékszögű háromszöget, akkkor milyen további kérdésekkel vesézhetjük ki az alakzatot?

A szerkesztés előtti vázlatkészítés és a szerkesztés menetének leírása – vagy csak számozása is a vázlaton – a rendszerezőképességet, a stratégiában való gondolkodást fejleszti.

A háromszög megszerkesztése után az átfogó kiszámítása következik Pitagorasz tételével. S ezután a háromszög kerületének, területének számítása jöhet.

Következő lépésként szerkesszék meg a tanulók a háromszög körülírható körét. Majd számítsák ki a kör sugarát, kerületét, területét.

Aztán ugyanezt a beírható körrel: szerkesszék meg, számítsák ki a beírható kör sugarát, kerületét, területét.

Az eddigi lépésekben rengeteg geometriai összefüggést kellett alkalmazniuk a diákoknak: 90°-os szög szerkesztése, oldalfelező merőlegesek és szögfelezők szerkesztése, Pitagorasz-tétel, Thalész-tétel alkalmazása, külső pontból húzott érintőszakaszok hossza egyenlő, egyenlet megoldása, háromszög és kör kerülete, területe.

S ha mindezt gyorsan és ügyesen megvalósították a tanulók, akkor kiléphetünk a térbe is: a háromszög egy 20cm magas egyenes hasáb alaplapja: szerkesszék meg a test hálójának kicsinyített képét, számítsák ki a felszínét és a térfogatát.

Szakiskolában ez már jóval több munka, mint ami egy tanórába belefér. Egy ilyen órán többféle munkaforma is előfordul: a szerkesztés menetét frontálisan beszéljük meg, magát a szerkesztést önállóan végzik a tanulók, a számítási feladatokat pármunkában oldhatják meg a szomszédok.

Szakközépiskolában még további összeefüggéseket lehet csatoli a feladathoz: számítsák ki az átfogóhoz tartozó magasságot az átfogó és a terület segítségével, majd a befogótétellel kiszámítjuk az átfogó két szeletét is.

Az ilyen komplex feladatok a tantárgy belső összefüggéseit erősítik meg a tanulókban.

Hatványozás

2009. október 28. szerda

A hatványozás műveletével általános iskola hatodik, hetedik évfolyamán ismerkednek a tanulók. Amikor egy új műveletet, fogalmat, összefüggést kezdünk el tanítani, akkor sajátítják el könnyedén a diákok, ha konkrét, elképzelhető, filmszerűen lepörgethető gyakorlati példákon keresztül közelítjük meg az új tartalmat.

A másik fontos szempont a fokozatosság betartása az életkori sajátosságok miatt, amit nem kell külön hangsúlyozni.

Amikor csak lehetséges tanulói tevékenységek vezessék be az új fogalmakat, összefüggéseket, hogy tapasztalati úton alakíthassák ki a tanulók a hatványozás fogalmait, tulajdonságait:
- azonos tényezőjű szorzatokat írhatunk fel hatványalakban,
- állandó alap mellett a kitevő változása mit “okoz”,
- állandó kitevő mellett az alap változása mit “okoz”,
- az első hatvány maga a szám, az alap,
- nulladik kitevő jelentése megállapodás,
- és a művelet további tulajdonságai, azonosságai.

Minél változatosabbak legyenek ezek a gyakorlati példák, amelyekkel megerősítjük az új tartalmat és tulajdonságait.

Ezekből a szempontokból nézzük most a hatványozás tanítását.

(tovább…)

Százalékszámítás

2009. október 26. hétfő

42-15641482A százalékszámítás tanítása általános iskola felső tagozatától szakiskola tízedik évfolyamáig húzódik. Tisztelet a kivételnek, annak a diáknak, aki 6 évnél rövidebb idő alatt is megtanulja a százalékszámítást.

Szakiskolában csak olyan gyerekekkel találkozom, akiknek újra és újra definiálnom kell, hogy a százalék jelentése századrész. Századrészt pedig 100-zal való osztással számolunk. Ha pedig 1%-nál többre van szükségünk, akkor az 1%-ot szorozzuk a százaléklábbal.

Nagyon elgondokodtató, hogy mi ez a zűrzavar a tanulók fejében a törtrész, százalék témakörben. Nem áll össze a kép a nebulók fejében, hogy 1/2 rész – 0,5 rész – 50% ugyanazt jelenti; s pláne, hogy ugyanúgy kell kiszámolni.

Amikor azt mondtam a tanítványomnak, hogy üsse be a számológépbe az 1/2-et, csak nézett meglepődve – törtet nem lehet begépelni. Rákérdeztem, hogy milyen művelet van az 1 és a 2 között. “Nem tudom”. S rá kell kérdeznem, hogy a törtvonal milyen műveletet jelent. Csak ezután tudta, hogy osztást kell írnia.

Ilyen problémákkal küzdünk, hogy 1/2=1:2. Újra fel kell építeni a századrész fogalmát. De hogyan?

(tovább…)

Csoportmunka

2009. október 25. vasárnap
csoportmunka
csoportmunka

Általános- és középiskolában ma már nem várhatjuk el azt a fegyelmet és csendes figyelmet, ahogyan még mi viselkedtünk az órákon. A mai gyerekek többsége egyszerűen „vibrál”, teljesen más jár a fejükben a feltett kérdés helyett, nincs koncentrációképességük, sokszor felszerelésük sem, amivel dolgozni kezdhetnének az órákon.

Egymásra azonban nagyon is odafigyelnek, élénk kommunikáció van a tanulók között, még olyankor is, amikor önállóan kellene munkálkodniuk. Ez az aktivitás, irányítás nélkül, legtöbbször rendzavarást jelent.

Meglepődve tapasztalom azonban, hogy a rendezetlen magatartás, viselkedés máza alatt sok tanulóban nagyfokú önállóság bújik meg. Még a legrenitensebb diákok is – ha azt tapasztalják, hogy különösebb fegyelmezés nélkül csak kiadom a feladatlapot – azonnal olvasni kezdik, vagy kérdezgetni, hogy mit kell csinálni.

Sokszor tapasztaltam már, hogy valójában mindenkit érdekel a matematika, szeretné tudni, szégyelli, ha még sem megy egy feladat, s nagyon szívesen magyarázzák egymásnak a tanulók saját megoldási javaslataikat.
A csoportmunka éppen erre a természetes kíváncsiságra épül, és arra az alap ambícióra, hogy elmagyarázhassák társaiknak a „megoldást” – azaz egy kis időre a csapat figyelmének középpontjába kerüljenek.

Mikor szervezzünk csoportmunkás órát?

 A legtipikusabban új anyag utáni gyakorló órákra érdemes csoportmunkát szervezni. Olyankor, ha már van néhány közösen megoldott mintafeladat a füzetben, s azokat visszalapozhatják a tanulók, ha szükségük van segítségre.

 A matematikai kísérleteket, méréseket is csoportmunkában érdemes szervezni: valószínűségi kísérletek, mérleges kísérletek, kombinatórikus kérdések, függvény grafikonjának megrajzolása, szerkesztési problémák, stb. Ezekben a mérési, számítási, kísérletezési feladatokban a jegyzőkönyv közös kitöltése, esetleg részfeladatokra bontása a csoport feladata.
 

(tovább…)