2010. május havi archívum

Relatív gyakoriság

2010. május 30. vasárnap

dobokockaA valószínűségszámítás témakörben több lehetőség is van a tevékenységeken alapuló tanulásra, tapasztalatokból következtetések levonására.

Kísérletezés közben az érzékelés, észlelés fejlődik, majd az eredmények rögzítése során a kiválogatás, rendezés, összehasonlítás gondolkodási alapműveletek.

Az új fogalmak megismerésének legeredményesebb útja a matematika órákon a cselekvéses tapasztaló tanulás. Ilyen óravázlatot tölthet le innen, relatív gyakoriság tanításához.

Az óra csoportmunkás, s úgy osztottam el a feladatokat és tevékenységeket, hogy minél jobban érvényesüljön az egyéni felelősségvállalás, az egyéni részvétel; a pozitív egymásrautaltság; a párhuzamos interakciók, tehát a kooperatív csoportmunka alapelvei.

Ezen a dupla matematika órán kockadobások gyakoriságát vizsgálják a csoportok, a folytatásban más eseményeket is érdemes górcső alá venni: érmedobások, kísérletek 3 színűre festett kockával, stb.

Majd következhet még a relatív gyakoriságok százalékalakban való megadása, a százalékos megoszlások ábrázolása.

Ezek után jöhet a valószínűség szemléletes fogalmának kialakítása.

Visszatérve a gyakoriságra, relatív gyakoriságra, néhány gyakorlati példa következik megfigyelésre, adatgyűjtésre, gyakorisági tablázat készítésére (akár házi feladatnak is):

  • egy héten (hónapon) belül a napsütéses és esős napok megfigyelése, statisztika vezetése, relatív gyakoriság kiszámítása;
  • újságcikkben, tankönyvi tananyagban néhány adott szó előfordulási aránya, gyakorisága;
  • egy nyitott doboz alaplapját egyenlő / különböző területekre osztjuk, egy kockát ejtünk a dobozba, s rögzítjük, hogy mely területrészre esett a kocka (sakktábla esetén: fehér vagy fekete mezőre esett); 
  • kártyacsomagból egy lap húzása (visszatevéssel), s a húzott szín rögzítése, gyakorisága (mondjuk 20 húzás esetén) ;
  • két kockával dobunk, s az összegek gyakorisága;
  • céltáblára dobás, dobott értékek gyakorisága;

Négyzetek

2010. május 22. szombat

A diákok tudását legjobban a gyakorlati problémák mozgatják meg. A két kezünkkel megcsinálni valamit mindig vonzóbb, mint kiszámolni valamit. A tevékenykedés a komplex tudás- és képességrendszert mozgósítja.

Tízedikes szakközepes osztályban adtam fel a következő “feladatot”: kapott a csoport egy négyzetlapot, egy ollót, egy A4-es kartonlapot, vonalzó, körző volt a tanulóknál. “Vágjatok ki a kartonlapból egy kétszer akkora területű négyzetlapot, mint amit adtam!”

Forgatták jobbra, balra a négyzetlapot, s aztán a füzetekben kezdtek el tervezgetni.

A hasonlóság témakör volt a legutoljára tárgyalt anyag, s el is kezdték nagyítgatni a négyzetet. A kétszeres nagyításról hamar belátták, hogy nem jó, négyszer akkora területet kapunk.

A következő ötletük a 3/2 arányú nagyítás volt. Itt is kiszámoltuk, hogy a terület 2,25-szorosára növekedik, nem kétszeresre.
Sokat számolgattak, szerkesztettek, először külső pontból nagyítottak, majd a négyzet középpontjából.

Nem jöttek rá, hogy az átló lesz az új négyzet oldala, sem átdarabolásal, sem számítással nem hozták ki, hogy gyökkettő-szeresre kellene nagyítani. Azzal váltunk el, hogy otthon is gondolkodjanak a feladaton.

Mi a tanulság ebből az órából?

  • Ha megtanulunk valamilyen összefüggést, például a hasonló síkidomok területének arányára vonatkozót, s meg is értik a diákok a levezetéseket, számítsokat, ez a tudás még nem lesz “alkalmazható tudás”.
  • Még 16 évesen is csak racionális számokban tudnak gondolkodni.
  • Ha van egy ötletük a megoldásra, ott meg is állnak, s nem igényük a bizonyítás, többször is bátorítani kellett őket, hogy “Mondd el, miért lesz kétszer akkora a terület!”.
  • Tabunak tekintették a kapott lapokat, s eszükbe sem jutott, hogy belevágjanak a lapokba, pedig ott volt az olló. Általában: nem kisérleteztek a gyakorlatban – pedig legyárthattak volna a kartonból egy pár eredeti négyzetet, hogy ha nem sikerül elsőre az átdarabolás, akkor is maradjon minta.
  • A feladatban egyetlen szám volt (2-szeres legyen a terület), s ezt sem látták leírva, szóban mondtam a csoportnak, s így nem is gondoltak arra, hogy ezzel a 2-sel valami számítást lehetne kezdeni az ismeretlen oldallal kapcsolatban.
  • A közelmúltban tanult elmélet még csak-csak felszínen van és megpróbálják alkamazni, de az olyan távolabbi, régebben tanult ismeret, mint például a Pitagorasz-tétel, fel sem merült bennük.

Hogyan tovább?

Több egyforma négyzetlapot kapnak majd a következő órán. Ha rájönnek az átlók mentén való átdarabolásra, akkor áttérünk a számítási alapokra is.