‘csoportmunka’ címkével ellátott bejegyzések

Négyzetek

2010. május 22. szombat

A diákok tudását legjobban a gyakorlati problémák mozgatják meg. A két kezünkkel megcsinálni valamit mindig vonzóbb, mint kiszámolni valamit. A tevékenykedés a komplex tudás- és képességrendszert mozgósítja.

Tízedikes szakközepes osztályban adtam fel a következő “feladatot”: kapott a csoport egy négyzetlapot, egy ollót, egy A4-es kartonlapot, vonalzó, körző volt a tanulóknál. “Vágjatok ki a kartonlapból egy kétszer akkora területű négyzetlapot, mint amit adtam!”

Forgatták jobbra, balra a négyzetlapot, s aztán a füzetekben kezdtek el tervezgetni.

A hasonlóság témakör volt a legutoljára tárgyalt anyag, s el is kezdték nagyítgatni a négyzetet. A kétszeres nagyításról hamar belátták, hogy nem jó, négyszer akkora területet kapunk.

A következő ötletük a 3/2 arányú nagyítás volt. Itt is kiszámoltuk, hogy a terület 2,25-szorosára növekedik, nem kétszeresre.
Sokat számolgattak, szerkesztettek, először külső pontból nagyítottak, majd a négyzet középpontjából.

Nem jöttek rá, hogy az átló lesz az új négyzet oldala, sem átdarabolásal, sem számítással nem hozták ki, hogy gyökkettő-szeresre kellene nagyítani. Azzal váltunk el, hogy otthon is gondolkodjanak a feladaton.

Mi a tanulság ebből az órából?

  • Ha megtanulunk valamilyen összefüggést, például a hasonló síkidomok területének arányára vonatkozót, s meg is értik a diákok a levezetéseket, számítsokat, ez a tudás még nem lesz “alkalmazható tudás”.
  • Még 16 évesen is csak racionális számokban tudnak gondolkodni.
  • Ha van egy ötletük a megoldásra, ott meg is állnak, s nem igényük a bizonyítás, többször is bátorítani kellett őket, hogy “Mondd el, miért lesz kétszer akkora a terület!”.
  • Tabunak tekintették a kapott lapokat, s eszükbe sem jutott, hogy belevágjanak a lapokba, pedig ott volt az olló. Általában: nem kisérleteztek a gyakorlatban – pedig legyárthattak volna a kartonból egy pár eredeti négyzetet, hogy ha nem sikerül elsőre az átdarabolás, akkor is maradjon minta.
  • A feladatban egyetlen szám volt (2-szeres legyen a terület), s ezt sem látták leírva, szóban mondtam a csoportnak, s így nem is gondoltak arra, hogy ezzel a 2-sel valami számítást lehetne kezdeni az ismeretlen oldallal kapcsolatban.
  • A közelmúltban tanult elmélet még csak-csak felszínen van és megpróbálják alkamazni, de az olyan távolabbi, régebben tanult ismeret, mint például a Pitagorasz-tétel, fel sem merült bennük.

Hogyan tovább?

Több egyforma négyzetlapot kapnak majd a következő órán. Ha rájönnek az átlók mentén való átdarabolásra, akkor áttérünk a számítási alapokra is.

Csoportmunka

2009. október 25. vasárnap
csoportmunka
csoportmunka

Általános- és középiskolában ma már nem várhatjuk el azt a fegyelmet és csendes figyelmet, ahogyan még mi viselkedtünk az órákon. A mai gyerekek többsége egyszerűen „vibrál”, teljesen más jár a fejükben a feltett kérdés helyett, nincs koncentrációképességük, sokszor felszerelésük sem, amivel dolgozni kezdhetnének az órákon.

Egymásra azonban nagyon is odafigyelnek, élénk kommunikáció van a tanulók között, még olyankor is, amikor önállóan kellene munkálkodniuk. Ez az aktivitás, irányítás nélkül, legtöbbször rendzavarást jelent.

Meglepődve tapasztalom azonban, hogy a rendezetlen magatartás, viselkedés máza alatt sok tanulóban nagyfokú önállóság bújik meg. Még a legrenitensebb diákok is – ha azt tapasztalják, hogy különösebb fegyelmezés nélkül csak kiadom a feladatlapot – azonnal olvasni kezdik, vagy kérdezgetni, hogy mit kell csinálni.

Sokszor tapasztaltam már, hogy valójában mindenkit érdekel a matematika, szeretné tudni, szégyelli, ha még sem megy egy feladat, s nagyon szívesen magyarázzák egymásnak a tanulók saját megoldási javaslataikat.
A csoportmunka éppen erre a természetes kíváncsiságra épül, és arra az alap ambícióra, hogy elmagyarázhassák társaiknak a „megoldást” – azaz egy kis időre a csapat figyelmének középpontjába kerüljenek.

Mikor szervezzünk csoportmunkás órát?

 A legtipikusabban új anyag utáni gyakorló órákra érdemes csoportmunkát szervezni. Olyankor, ha már van néhány közösen megoldott mintafeladat a füzetben, s azokat visszalapozhatják a tanulók, ha szükségük van segítségre.

 A matematikai kísérleteket, méréseket is csoportmunkában érdemes szervezni: valószínűségi kísérletek, mérleges kísérletek, kombinatórikus kérdések, függvény grafikonjának megrajzolása, szerkesztési problémák, stb. Ezekben a mérési, számítási, kísérletezési feladatokban a jegyzőkönyv közös kitöltése, esetleg részfeladatokra bontása a csoport feladata.
 

(tovább…)