A valószínűségszámítás témakörben több lehetőség is van a tevékenységeken alapuló tanulásra, tapasztalatokból következtetések levonására.
Kísérletezés közben az érzékelés, észlelés fejlődik, majd az eredmények rögzítése során a kiválogatás, rendezés, összehasonlítás gondolkodási alapműveletek.
Az új fogalmak megismerésének legeredményesebb útja a matematika órákon a cselekvéses tapasztaló tanulás. Ilyen óravázlatot tölthet le innen, relatív gyakoriság tanításához.
Az óra csoportmunkás, s úgy osztottam el a feladatokat és tevékenységeket, hogy minél jobban érvényesüljön az egyéni felelősségvállalás, az egyéni részvétel; a pozitív egymásrautaltság; a párhuzamos interakciók, tehát a kooperatív csoportmunka alapelvei.
Ezen a dupla matematika órán kockadobások gyakoriságát vizsgálják a csoportok, a folytatásban más eseményeket is érdemes górcső alá venni: érmedobások, kísérletek 3 színűre festett kockával, stb.
Majd következhet még a relatív gyakoriságok százalékalakban való megadása, a százalékos megoszlások ábrázolása.
Ezek után jöhet a valószínűség szemléletes fogalmának kialakítása.
Visszatérve a gyakoriságra, relatív gyakoriságra, néhány gyakorlati példa következik megfigyelésre, adatgyűjtésre, gyakorisági tablázat készítésére (akár házi feladatnak is):
- egy héten (hónapon) belül a napsütéses és esős napok megfigyelése, statisztika vezetése, relatív gyakoriság kiszámítása;
- újságcikkben, tankönyvi tananyagban néhány adott szó előfordulási aránya, gyakorisága;
- egy nyitott doboz alaplapját egyenlő / különböző területekre osztjuk, egy kockát ejtünk a dobozba, s rögzítjük, hogy mely területrészre esett a kocka (sakktábla esetén: fehér vagy fekete mezőre esett);
- kártyacsomagból egy lap húzása (visszatevéssel), s a húzott szín rögzítése, gyakorisága (mondjuk 20 húzás esetén) ;
- két kockával dobunk, s az összegek gyakorisága;
- céltáblára dobás, dobott értékek gyakorisága;
